1.rész~Az új ismerős vagy barát?!

-Gyere már te lány.-szolt barátnőm mert már késésben voltunk.
-Jól van megyek már.-kiabáltam le a szobámból és közben fel vettem a táskám majd rohantam is le.És igen szokásomhoz hívem majdnem seggre ültem de meg tartottam magam.Szüleim és barátnőm is elképedve álltak és nézték ahogy ügyetlenkedem.Komolyan nem is én lettem volna ha nem akarok el esni.Mikor végre nem voltam önveszélyes meg indultunk a suli felé amit ki nem állhattam.Oda jártak a gazdag gyerekek akiknek semmiért sem kellett soha sem meg dolgozniuk.Komolyan néha rohamot tudtam volna kapni mikor az egyik körme le törött vagy éppen a szél össze kócolta a haját.Barátnőm persze nevet az ilyeneken,de az is vicces hogy ő is a gazdagok közé tartózik,de soha nem volt olyan én úgy ismertem meg hogy azt mondta ő is közép osztályú mint én aztán mikor már 1 éve ismertük egymást akkor mondta el hogy ő is gazdag.Eleinte meg lepődtem de értettem is miért nem akarta el mondani.Azóta még jobban lettünk,igazi legjobb barátok lettünk.Mikor be értünk a nagy épületbe meg indultunk a termünk felé.Mind ketten minél előbb be akartunk érni és le ülni a helyünkre.Mikor a zsibongó mellett mentünk el hallottunk valami nagy éljenzést és ilyeneket.
-Ott meg mi folyik?.-kérdeztem barátnőm.
-Nem tudom szerintem meg jöttek a srácok.-mondta barátosném.Én el ejtettem egy kisebb fintort majd mi is oda álltunk a tömeghez.És igen meg jöttek a nagy menők.Komolyan az agyam el dobom azon ahogy be vonultak,és még vörös szőnyeget is kaptak.Mi a szar van itt?!
-Na jó én fel mentem.-mondta és ott hagytam barátnőm had nyáladzon egy kicsit.Mikor fel értem el foglaltam a helyem és néztem ki a fejemből.Mikor valaki meg kocogtatta a vállam,hátra néztem és az egyik menő srác állt mögöttem.
-Igen?.-kérdeztem
-Szabad ez a hely?.-mutatott a mellettem lévő üres székre
-Igazából...-kezdtem bele
-Nem nagyon akarok oda ülni.-mutatott a lányok irányába akik mind engem és a srácot
-Jó legyen.-adtam meg magam és arrébb mentem hogy ő is oda férjen mellém.
-L.Joe vagyok.-mutatkozott be
-L.Joe?.-kérdeztem vissza kicsit furi volt ez a név.
-Igazából Lee Byung Hun a nevem az L.Joe csak egy becenév.-mondta mosolyogva.-És téged hogy hívnak?
-Park Nana vagyok.-mutatkoztam be én is
-Örülök a szerencsének Nana.-mosolygott még mindig
-Én is.-mondtam és elő vettem a cuccom mert a tanár konkrétan be vágta maga után az ajtót.Mindenki össze rezzent de én mint él tanuló egy cseppet sem.A tanulmányi átlagom miatta vettek fel ebbe a suliba ösztöndíjal.
És igen dolgozatot írtunk.Kemény 7 perc alatt meg is oldottam a dolgozatom és vittem is ki a tanárnak,voltak akik bosszankodva figyeltek és voltak akik csak irigykedtek.Le ültem a helyemre és nem tudom mi vezérelt de rá néztem L.Joe lapjára amin nem volt semmi.Éppen az egyiket akarta meg csinálni.Elő vettem egy kisebb fecnit és le írtam a válaszokat persze figyeltem rá hogy ne legyen hibátlan,mikor készen lettem oda csúsztattam neki.
-Ezt minek?.-suttogta nekem
-Válaszok.Írd le őket.-suttogtam vissza majd elő vettem a könyvem és olvastam az óra további részében.Kicsöngetéskor mindenki ki ment a teremből még újdonsül padtársam is.És a bunkója még meg sem köszönte.Nesze neked Nana egyszer vagy jó fej és segítesz és még azt sem köszönik meg remek.Mérgelődtem magamban.Ebédszünetben találkoztam barátnőmmel.
-Lin unni milyen volt a napod?.-kérdeztem tőle mosolyogva és le ültem mellé
-Ohh semmi unalmas volt mint mindig.-nevette el magát.-És neked?.-kérdezte
-Mi dogát írtunk magyarból.-mondtam unottan
-Még egy ötös.-mondta mosolyogva és meg veregette a vállam
-Ja.-mondom és el nevettem magam én is.
-Bocs szabad ez a hely?.-kérdezte egy ismerős hang mögülem.Barátnőm mintha szellemet látott volna olyan sápadt lett.Hátra fordultam és ki állt ott hát nem L.Joe
-Már megint te?.-kérdeztem mire le hervadt a mosoly az arcáról.Olyan kis cuki volt muszáj volt el nevetnem magam.
-Gyere ülj le.De ha követni akarsz ne ilyen nyilvánvalóan tedd ha meg kérhetlek.-piszkáltam még mindig.
-Jól van na még kezdő vagyok csak.Nem megy annyira a beolvadás mint neked.-mondta
-Tanulj a mestertől.-húztam ki magam
-Igen is mester.-hajolt meg előttem egy kicsit.Rá néztem barátnőmre aki még mindig sápadtan ült a helyén és csak L.Joe-t nézte.
-Szerintem sokkot kapott.-tanakodtam mire L.Joe hülyén nézett rám
-Miattad.-adtam meg a választ
-Áhhh már mindent értek.-mondta és barátnőm felé fordult.-Szia.-köszönt neki mosolyogva
-Tii meg mi áhhhh.-visította el magát.
-Oké magyaron mellettem ült és onnan ismerem.-mondtam
-Oh tényleg köszönöm hogy segítettél.-mondta nekem L.Joe
-Szerencséd.Már azt hittem bunkó vagy.-mondtam neki mire rám ismét hülyén nézett rám,de el gondolkodott -Le esett,.-kérdeztem
-Le.
-Halottam jó nagyot koppant.-mondtam mire el nevette magát.A nap további részében volt még pár közös óránk amin mindig mellém ült.Már az utolsó órára mentem be mikor valaki nekem jött.
-Nem tudsz vigyázni?.-y kérdezte mérgesen
-Bocs.-csak ennyit tudtam ki nyögni mert már ment is tovább.Mikor be léptem a terembe körbe néztem.Hogy hol van szabad hely.
-Nana gyere ide.-integetett nekem L.Joe mire én el mosolyodtam és oda mentem de csak egy bökkenő hogy mellette volt egy srác.Így a hátuk mögé ültem.Új barátom ha nevezhetem így készségesen hátra fordult hozzám.
-Na milyen napod volt?.-kérdeztem tőle
-Rossz nem voltál mellettem.-mondta le biggyesztett ajkakkal
-Dogát írtatok mi,.-kérdeztem fel vont szemöldökkel mire el nevette magát
-Kitaláltad.-mondta és meg simogatta a fejem mire a mellette ülő srác furcsán méregetett.
-Remélem nem hiszed hogy barátok lettetek?.-kérdezte fel vont szemöldökkel mire meg szólalni sem tudtam.
-Changjo fejezd már be.De barátok vagyunk és?.-kérdezte L.Joe és közben kedvesen rám mosolygott.
-Néz már rá.Ő egy csóró.-mondta bunkón
-Lehet de a helyén van a szíve és nagyon okos is.-érvelt mellettem L.Joe
-És.Csak rád akar akaszkodni és pénzt akar majd koldulni.-vetette oda nekem fintorogva mire meg elégeltem.
-Na ide figyelj Changjo igaz?-kérdeztem mire fel vonta a szemöldökét.Ezt igennek veszem.-Nem vagyok olyan mint te.Én nem azért járok ide mert gazdag vagyok mint te.De tudod mit boldog vagyok hogy nem vagyok gazdag mint te,így nem is olyan nagy a képem mint neked.És ha most megbocsájtasz tanulni szeretnék nem pedig vörös szőnyegeken járkálni mint egyesek.-mondtam mire L.Joe csak mosolyogva figyelt Changjo meg már akart volna vissza szólni mikor a tanár be jött és ki hívott a táblához hogy oldjam meg az egyik képletet.Sikerült is meg oldani a tanár meg is dicsért amiért hibátlanul oldottam meg.Az óra további részében példákat oldottunk meg.Mikor vége lett az órának össze szedtem a cuccom és meg indultam haza felé.
-Haza vigyelek?.-kérdezte L.Joe mosolyogva az autójának dőlve.
-Nem kell köszi.-feleltem
-Tudod Changjo most nagyon mérges.-mondta mire rá néztem
-Nem tud érdekelni.Ő kezdte nem én.Nem én kezdtem szidni hanem ő.Csaj sajnálni tudom.-mondtam
-Igen csak sajnálni tudsz?Mindjárt olyat kapsz te kis...-kezdett bele mire lepetten hátra fordultam.Changjoval néztem farkas szemet.Ha szemmel ölni lehetett volna mér rég halott lennék.
-Meg ne merd ütni.-lépett elém L.Joe feszülten
-Mert mi lesz?.-kérdezte Changjo is
-Ne akard meg tudni.Most pedig haza viszem Nanát te pedig nyugodj le.-mondta Changjonak majd meg fordult és a csuklómnál fogva húzni kezdett a kocsijáig.Be tuszkolt majd haza vitt.Otthon ki tett mire én meg köszöntem majd gyorsan fel szaladtam a szobámba.El vetődtem az ágyamon és csak gondolkodtam.Voltaképpen L.Joe igen helyes és még kedve is,és azt is mondta hogy barátok vagyunk.Erre a gondolatra el mosolyodtam.Este még tanultam,fürödtem és le feküdtem aludni.Hosszú napom volt.