8.rész~Megpróbáltatások...

Ha valaki egyszer azt mondja nekem hogy, hé a szüleid meg fognak halni és te meg egyedül maradsz egy másik család nyakán semmi nélkül. Lehet hogy körbe röhögöm vagy el küldöm melegebb éghajlatra. De most rá kellet jönnöm hogy ez igen is így van. Ricky szülei szeretettel fogadtak a házukba,mindent meg vettek amire szükségem volt még talán azt is amire nincs. De még így is hiányban szenvedtem,még pedig család hiányban. Nem mondtam se Ricky-nes se a szüleinek. Nem akartam megbántani senkit,főleg nem őket. Lassan 2 hónap telt el a szüleim halála óta, a tanulmányi átlagom hát inkább ne is említsük. Elindult a leejtőn ha lehet ezt mondani, rosszabbnál rosszabb jegyeket szereztem, és ott volt a nagy bökkenő hogy egy cseppet sem érdekelt. Teljesen magamba fordultam.  Mai napom is ilyen volt,reggel felkeltem és lementem reggelizni. Maj onnan Rickyvem a suliba mentünk. Órákon vagy aludtam vagy néztem ki a fejemből, sok tanár jegyezte már meg hogy nagyon sajnálatos ami velem történt de próbálja túl lépni rajta. Könnyű azt mondani, kíváncsi lennék mit felelnének ha nekik halna meg a családjuk úgy hogy még elbúcsúzni sem tudott tőlük.

- Húgi gyere ebédelj velünk. – jött oda hozzám Ricky és felhúzott a padomból. Kezemet fogva húzott magával ki az udvarra. Ott le ültetett egy padra és a kezembe nyomott egy szendvicset,nem kellet sok és már Changjo és L.Joe is ott ült velünk a padon.

- Na Nana egyél valamit. – mondta Ricky kedvesen

- Nem kell. – fintorogtam

- Ni fintorogj. Élet-halál küzdelmet folytattam hogy megszerezzem. Úgyhogy befogtad és eszel. – parancsolt rám.

- Jó. – mondtam halkan és eszegetni kezdtem.

- Na végre eszik. – lélegzett fel Changjo.

- Kuss. Ne zavard meg. – szólt rá Ricky. Jó igazuk volt, le adtam pár kilót. Vagy 5 kilót,nem volt étvágyam semmire. Nagy nehezen de leküzdöttem a szendvicset, Changjo végig nézte ahogy megettem majd mosolyogva adott az innivalójából.Mosolyogva fogadtam el tőle és ittam 2 kortyot.
- Oké mostantól követelem hogy a régi Nana légy.-parancsolt rám L.Joe mire kikerekedett a szeme. Igen ez alatt a 2 hónap alatt kibékültünk.Sokat segített nekem és Rickynek is,neki is kellett a segítség hogy épp ésszel kibírja a hisztijeimet.És piros pont neki mert kibírta minden egyes kirohanásom. 
-Jó.- feleltem halkan.Becsengettek,lassan de biztosan elindultam Rickyék mögött az órára.Csakhogy amikor nem figyeltek én nem mentem utánuk.Nem volt kedvem semmihez, igaz hogy azt mondtam L.Joe-nak hogy a régi leszek de ez lehetetlen.Soha nem leszek már a régi.A szüleim meghaltak és egyedül maradtam,meg kell állnom nekem egyedül is a saját lábamon. Kiszöktem a suliból és csak róttam az utcákat, lassan már saját magam sem tudom merre is mentem valójában de mindegy is volt.Csak egyedül akartam lenni.
- Hé cica nem jössz játszani?-kérdezte egy nyomorék

- Nem. - feleltem egyszerűen
- Na ne kéresd magad,gyere szépen. - jött utánam.
- Mit nem értesz abból hogy nem? Talán fogyatékos vagy vagy mi van, írjam le?- rivaltam rá amit lehet nem kellet volna.
- Hogy ki nyílt az a szép kis szád.-mondta és megindult szépen
- Még szépen mondom takarodj innen. - szólalt meg mögülem egy mély hang.
-Mert a csajod?-kérdezte
-Az szóval takarodó. - mondta majd maga felé fordított.
-Jól vagy?.-nézett a szemembe majd az egyenruhámra.- te az én sulimba jársz?!- vonta fel a szemöldökét.
- Igen és köszönöm. - köszöntem meg a segítségét.
-Ismerős vagy te nekem.-mondta
-Mert egy suliba járunk.-adtam meg a lehető legjobb választ
-Nem,más hona, várjunk csak nem te nem Ricky húga vagy?-kérdezte
-Igazából nem de mégis.Hosszú sztori.- mondtam
-Áhh értem és a neved is titok?-kérdezte kedvesen.
-Az attól függ ki kérdezi.- mondtam mire megint elmosolyodott
- Bang Minsoo vagyok de hívj csak CAP-nak.- nyújtotta a kezét.
-Park Nana. - fogadtam el a felém nyújtott kezet.
-Na akkor Nana mért nem vagy iskolában?
-És te?
-Igaz,jól van.Akkor lógjunk ketten.-vette át kezét a vállamon és elkezdett húzni egy irányba.A Han-folyónál kötöttünk ki,ott leültünk egy padra és beszélgetni kezdtünk.
-Sok lány epekedik érted.-mondtam neki mosolyogva miután adott egy forró csókit.
-Nem csoda, ki tudna ellenállni nekem?.-kérdezte nevetve mire én is elnevettem magam.
-Persze,hogyne.-mondtam mire meglökte kicsit a vállam,majdnem kiöntöttem a forró csokim.
-Komolyra fordítva a szót mi történt veled?-kérdezte Cap hirtelen.
-Mire gondolsz?.-próbáltam terelni a szót.
-Tudod te azt nagyon is jól.-mondta komolyan.
-Rickyék fogadtak be.Miután a szüleim meghaltak.-mondtam halkan mire Cap szorosan megölelt.
-Sajnálom,sírd ki magad nyugodtan.-simogatta a hátam és én elsírtam magam.Minden kijött rajtam amit eddig elnyomtam,és mindezt egy idegennek.Akit vagy 1 órája ismerek?!
-Már jobb?-kérdezte mosolyogva és letörölt egy könnycseppet az arcomról.
-Igen köszönöm.-mosolyogtam rá.
-Szép mosolyod van,mindig mosolyognod kéne.-simított egy tincset a fülem mögé.Csak néztem rá nagy szemekkel és rettenetesen hálás voltam neki.
-Ha bármi bajod van vagy csak szeretnél beszélni,nyugodtan keress meg a suliban.-mosolygott rám.
-Rendben.-bólintottam rá.
-Nos akkor most te jössz.Te miért is lógsz?-tértem a lényegre.
-Elegem van a visongó lányokból,meg a gazdag libákból.Egy lány tetszik de ő meg rám sem néz.-röhögött fel cinikusan.
-Ne is mond,nekem is elegem van belőlük,hisztiznek minden hülyeségért.-mondtam mire felnevetett.
-Vagy ha letörik a körmük és akkor egy világ omlik össze.-nevetett fel.
-És melyik lány is tetszik?.-kérdeztem mire elkomolyodott.
-Nem ezt nem mondom el.-mondta Cap
-Na léci.-kérleltem mire felkelt és elindult,furán néztem rá hogy hova megy.
-Na mi lesz már?Gyere.-kiabált nekem és megállt ott ahol volt.Bevárt még oda értem majd vállam fölött át vette a karját és vissza vezetett a sulihoz.
-Na gyerünk kicsi lány.Befelé.-tuszkolt be a kapun de elszámolta magát mert megragadtam a gallérját.
-Gyere csak te is.-mondtam és nevetve húztam be,ám elszámoltam magam mert Cap megtántorodott és nekem esett.Arca nagyon közel volt az enyémhez,közelségétől zavarba jöttem ahogy ő is.Hosszasan nézett szemebe majd elmosolyodott és megölelt,vállamra hajtotta a fejét és a hátam simogatta.
-Ha meg akarsz ölelni csak szólnod kell, nem kellenek ilyen helyzetek.-mondta mire elröhögtem magam.
-Te hülye vagy.-mondtam és a vállába vertem egy kicsit.
-Nem Cap.-vágta rá csípőből.
-Na irány befelé.-lökdöstem meg kicsit mire elkapta a kezem és megpörgetett.
-Még ti itt táncoltok engem a szívroham kerülgetett.-mérgelődött Ricky majd oda szaladt hozzám és szorosan megölelt.
-Semmi bajom.-rökönyödtem meg egy kicsit.
-És te Cap hyung te mit kerestél kint?-vonta fel a szemöldökét Ricky
-Elegem lett.-mondta Cap
-A csajokból mi?-kérdezte nevetve Ricky
-Ja.
-Te Cap biztos hogy a lányokat szereted?.-kérdeztem nevetve mire elnevette magát.
-Eddig úgy tudtam.-vont vállat mire mindhárman elröhögtük magunkat.
-Hát akkor én mentem is.-mondta Cap pár perc után és bement a suliba,nem sokkal később mi is követtük őt és mentünk a termünkbe.Éppen töri óra volt gyorsan leülte L.joe mellé és figyeltem,mármint próbáltam.
-Mégis hol a jó életben voltál?.-kiabált le L.Joe és Changjo is elég keményen nézett rám.
-Erre arra.-ködösítettem.
-Mégis hol?.-ragadta meg a kezem L.Joe
-Ez fáj.-mondtam mire valaki ellökte.
-Velem volt,talán baj?.-kérdezte Cap mérgesen
-Veled?.-vonta fel a szemöldökét Cahngjo
-Igen velem.Talán bajod van vele?-vonta fel Cap a szemöldökét
-És mért volt veled?-kérdezte egyre jobban idegesen Changjo
-Mert te nem voltál képes megvédeni,csak rajta kellet volna tartanod a szemed!-kiabált rá Cap mire mindenki felénk fordult.
-Elég legyen!.-kiabáltam el magam én is,mire az összes fiú rám kapta a tekintetét.- Mi lenne ha ember módjára kezelnétek és nem  mint valami állatként.-mondtam halkan könnyekkel teli szemmel.
-Ezt most jól megcsináltátok.- szidta le őket Ricky
-Hé na,pici Nana.-szorongatott meg kicsit Cap.- Minden oké.Mondtam már ha meg akarsz ölelni csak szólni kell,nem kell elérni.-mondta mosolyogva mire megkönyököltem egy kicsit.
-Hülye.-nevettem el magam.
-Gyere ide.-húzott magához Changjo senkivel és semmivel nem törődve.- Aggódtam érted.-suttogta fülembe és még szorosabbra fogta kezeit körülöttem. Vállába temettem az arcom és beszívtam finom és férfias illatát.
-Mi most megyünk.-mondta Ricky és elrángatta a két fiút. Changjo megfogta a kezem és elrángatott egy szertárit., ott belökött az ajtón majd ránk zárta azt.
-Mégis mit művelsz?-kérdeztem de nem válaszolt.Csak két kart éreztem derekam körül és egy szájat a számon.Kikerekedett szemekkel néztem rá,ő nem foglalkozott velem csak csókolt és még közelebb húzott magához.Nem kellet sok én is visszacsókoltam,mikor megérezte bele mosolygott a csókba és egyik kezével arcom fogta még a másikkal a derekam.Én mellkasán tartottam a kezem és markolgattam az egyenruháját.Óvatosan végig nyalta alsó ajkam bebocsájtást kérve,meg is adtam neki.bejárta egész szájüregem majd táncra hívta nyelvem.Levegő hiánya miatt váltunk elegymástól.
-Ne csinálj ilyet többet.-döntötte a fejemnek a fejét.
-Oké.-suttogtam halkan,majd megint megcsókolt,nyaka köré fontam kezem és úgy húztam magamhoz.Mikor elvált ajkaimtól nyomott egy puszit homlokomra.
-Lassan ki kéne menni.-mondta Changjo
-Igen szerintem is.-mondtam majd kattant a zár és Changjo lépett ki az ajtón először majd én.
-Mit műveltetek ti ott bent?.-kérdezte Ricky felvont szemöldökkel.
-Semmit.-mondta Changjo mosolyogva majd nyomott egy puszit a fejemre és otthagyott.
-Ezt este megmagyarázod nekem.-mondta kacsintva Ricky mire bele boxoltam a karjába és haza felé vettük az irányt.